Egyéb

Nemzeti Névtér béta

2019 május közepén elindult a Nemzeti Névtér szolgáltatás bétaverziója. Röviden összefoglaljuk, miért mondjuk azt, hogy még nem végleges a rendszer, illetve milyen munkákat kell még elvégeznünk, hogy élesben indulhasson el a szolgáltatás.
Nemzeti Névtér béta

2019 május közepén elindult a Nemzeti Névtér szolgáltatás bétaverziója. A Nemzeti Névtér legfontosabb célkitűzése az, hogy egyértelműen azonosítsa a magyar kultúra dokumentumait, a kulturális dokumentumok létrehozóit, a magyar kultúra nevezetes helyszíneit, és ezáltal összekapcsolhatóvá és bejárhatóvá tegye a közgyűjtemények, a tudástermelő intézmények által kezelt kulturális adatbázisokat. A Nemzeti Névtér egy helyen teszi elérhetővé ezeket az adatokat, de a rendszer csak akkor teljesítheti be az alapvető funkcióját, ha a lokális, intézményi szintű kulturális adatbázisokat is összekötjük az országos platform adatbázisával. Ezt a tudástermelő és tudásközvetítő szakemberek együttes, összehangolt munkájával érhetjük el. Jelenleg három tulajdonnévtér van a Nemzeti Névtér rendszerében: a személynévtér, a testületi névtér és a földrajzi névtér, amelyekhez elkészült az ezek szerkesztését biztosító adminisztrációs rendszer is, amely biztosítja a szakmai kollaboráció lehetőségét.

Fontos azonban hangsúlyoznunk a szolgáltatás ’béta’ minősítését! Röviden összefoglaljuk, miért mondjuk azt, hogy még nem végleges a rendszer, illetve milyen munkákat kell még elvégeznünk, hogy élesben indulhasson el a szolgáltatás.

Az elmúlt években rengeteg adatot dolgoztunk be a rendszerbe, de az „éles” induláshoz még további adatgyarapító és adatgazdagító munkára van szükség. A közös munkához érdemes további (például a könyveket, filmeket, folyóiratokat azonosító) tulajdonnévtereket felállítani. Ugyancsak szükség van a közneveket tartalmazó tudásszervezési rendszerek (tezauruszok, osztályozási rendszerek) kezelésére, köznévterek felállítására, az ilyen rendszerek szerkesztését biztosító szerkesztőségi modulok kifejlesztésére. Ez a munka már megkezdődött, és ha a fejlesztés elkészül, a Nemzeti Névtér rendszerébe közneveket tartalmazó lexikonokat, értelmező szótárakat is be lehet kötni.

A szerkesztőségi rendszert is tesztelni kell, valós körülmények között, professzionális szakemberek közreműködésével, majd a visszajelzések alapján a rendszert úgy kell finomítanunk, hogy minél professzionálisabban szolgálhassa a közös munkát. A legjobb eredményt az hozhatja, ha a konzorciumi együttműködés kereteit maguk a tényleges szereplők véglegesítik. A Nemzeti Névtér működése konzorciumi keretek között képzelhető csak el, és az együttműködés szabályait az érintettek széles körének bevonásával kell kialakítani.

Fel kell állítani egy Névtérszerkesztőséget, amelynek napi feladata a Névtér adatainak szerkesztése lenne, valamint az együttműködő szakemberek munkájának irányítása, segítése.

Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Névtér adatait (szövegeket, képeket, táblázatokat, grafikonokat, térképeket) bármilyen más weboldalra is be lehessen ágyazni, hogy a magyar kultúra építőköveit, elemi egységeit (alapadatait) bárki, bármikor, bármilyen célra, könnyen „el tudja vinni”, fel tudja használni. Az intézményi szereplők közül – a közgyűjteményi szakértőkön túl – az oktatási és kutatási szférában dolgozók profitálhatnak leginkább a Nemzeti Névtér felállításából. Ám azt, hogy nekik milyen igényeik vannak saját munkájuk során, és azokat hogyan lehet kiszolgálni a Nemzeti Névtér segítségével, csak velük együttműködve lehet kidolgozni.

Gyors keresés a névterekben